Megújuló Fűtés és Megújuló Energiák

A biomassza tüzelés magas technológiai igényei miatt, akkor a leggazdaságosabbak, ha egy hőközpontot alakítunk ki, mely több épületet is ellát. Sokszor felmerül a kérdés, milyen mérettől gazdaságos? Erre a válasz, hogy nem a beépített teljesítmény a mérvadó, hanem a megtermelt hőmennyiség. Vizsgálni kell a beruházás teljes költségét, az üzemeltetés költségeit és ezt tudjuk összevetni a hagyományos fűtés költségeivel. Nagyon fontos tudni, hogy egy biomassza fűtőmű kialakításánál végig kell vizsgálni ezeket a paramétereket, nem pedig csak rávágni, hogy ez biztos jó, vagy biztos rossz! Általános esetben akkor tudunk gazdaságos biomassza fűtőművet kialakítani, ha a kazánok teljesítményét nem az összes távfűtéssel ellátandó épület összes fűtési hőszükséglete után adjuk meg, hanem figyelembe vesszük a fűtési rendszer egyidejűségét és alacsonyabb teljesítményt építünk be. Ezzel beruházási összeget takarítunk meg és a rendszer hatásfokát is növeljük. Ha megvan a beépített teljesítmény, célszerű a biomasszakazán teljesítményeket két részre osztani, mely jó közelítéssel 1:2 és így kiválasztani a két biomasszakazán teljesítményét. Ez azt jelenti, hogy a kisebb biomassza kazánunk maximális teljesítményen működve tudja a teljes használati-melegvíz termelést biztosítani, a nagyobbik kazánunk pedig a jellemző fűtési napokon megtermeli a szükséges használati-melegvizet és a fűtést is biztosítja. Ekkor a kazánok magas hatásfokon jó kihasználtsággal üzemelnek. A leghidegebb téli napokon pedig a két kazán együtt fedezi a teljes hőigényt. A biomasszakazánok nem reagálnak másodpercek alatt a fellépő igényekre, tehát ha hirtelen nagyobb teljesítményre lenne szükségünk, akkor azt fűtési puffertároló beépítésével érhetjük el. Gondoljunk a reggeli órákra, amikor mindenhol 6-7 óra között bekapcsol a fűtés, a lakók melegvizet igényelnek és hirtelen megnő a rendszer hőigénye. Ekkor tud egy puffertároló kiválóan egyensúlyt jelenteni a rendszerben. Ilyenkor éjszaka a kazánok felfűtik a rendszert és reggel csak a puffertárolóból adjuk ki a hőt, ami persze több ezer, akár több tízezer literes. A képen látható, hogyan épülnek fel a 50-300 kW-os kazánok, melyekkel egy kisebb település megújuló energiára alapozott fűtési rendszerét meg lehet valósítani.

Ezek a biomassza fűtőművek a jelenlegi technológia legmagasabb színvonalát képezik, magasabb az automatizáltságuk, mint a gázos rendszereknek és rendkívül takarékosan működnek. A fűtési költségek így is elmaradnak 10-35%-al a gázfűtéses rendszerektől. A tüzelőanyag árán akár 70-75%-ot is tudunk spórolni, de a biomassza fűtőművek kialakításánál ügyelnünk kell, ha belevágunk egy beruházásba számoljunk a következő költségekkel: karbantartási, hiteltörlesztés (amennyiben hitelből épül), személyi, segédenergia és az amortizációval. Azonban ha így is meg lehet takarítani a gázos rendszerrel szemben, már a mai árfolyamszinten, akkor kötelességünk belevágni a rendszer tervezésébe és kialakításába, hiszen a települések, lakóparkok vagy bármely fűtendő épületcsoport esetenként több tízmilliós költsége a térség gazdaságát erősíti a jövőben. Ha biomasszával, azaz faaprítékkal fűtünk, nem lesz gondunk az alapanyagellátásban és nem kell aggódnunk, hogy meddig szaladnak el az árak a kimerülőben lévő készletek miatt. És hogy milyen alapanyaggal (faapríték, pellet) érdemes üzemeltetni a kisebb biomassza fűtőműveket, arról egy későbbi cikkünkben olvashat!