A 125-175 dolláros magasságokban mozoghat a következő években az olaj árfolyama, vélik a McKinsey energiapiaci szakértői. A több évig ilyen magas szinten tartózkodó olajár persze káros hatással lesz a gazdasági növekedésre is, 2020-ig egy éves olasz GDP-nek megfelelő összeg eshet ki a globális bruttó össztermékből. Ezek a folyamatok persze még nagyobb lehetőségeket teremtenek az olajat helyettesítő technológiák felfutásának.
A feltörekvő piacok jelenleg is a nagyobb energia fogyasztás irányába mutató átmenet közepén tartanak, vagyis amennyiben a globális növekedés fennmarad, az olaj iránti kereslet jelentősebb mértékű emelkedést produkálhat, mint amivel a kínálati kapacitások képesek lesznek lépést tartani.
A McKinsey optimista szcenáriója szerint az olajfogyasztás csökkenését tekintve egy folyamatosnak mondható átalakulás lesz jellemző a közlekedés, a vegyipar, az energiatermelés és lakások fűtése terén. A gépjárművek hatékonyabb üzemanyag felhasználására vonatkozó előírások ebbe az irányba mutatnak, azonban megfelelő mértékű fogyasztás csökkenés eléréséhez még további lépésekre van szükség. Tartalék pedig még bőven van ezen a téren, az olajkitermelő, vagy egyéb ázsiai országoknak például szigorítani kellene a fogyasztást támogató szabályozáson.
Az európai célkitűzéseknek köszönhetően 2020-ra az autók fogyasztása 40-50 százalékkal is csökkenthetőnek tűnik, miközben Kínában, Japánban és Amerikában is ambíciózus hatékonyságnövelés várható. Utóbbiak persze más bázisról indulnak mint Európa, hiszen például az USA-ban 2020-ra lehetne az átlagos fogyasztást az 5,9 liter/100km-es - Európában már most tapasztalható - szintre csökkenteni.
Az autógyártók a termelékenység növelésével tudták elérni, hogy a költségesebb technológiákat is alkalmazni tudják, és a jövőben szigorodó hatékonysági szabályok közepette várhatóan ugyanilyen utat követnek majd. Az emelkedő olajár csak begyorsítaná azt a folyamatot, melyben a fejlett országok az olajat helyettesítő egyéb alternatíváknak adnának nagyobb támogatásokat (például az elektromos autóknak), illetve a fejlődők is egyre szigorúbb hatékonysági szabályokat dolgoznának ki.
Amennyiben az olajár tartósan a 125 dollár feletti szintekre emelkedik, az a globális gazdasági növekedést 0,6-0,9 százalékponttal csökkenti az első évben. Mindezek hatására 2020-ra a globális GDP 1100-1700 milliárd dollárral lenne kisebb (mint normál körülmények között), ami megfelel egy éves spanyol, vagy olasz GDP kiesésének.
A magas olajár növekedésre tett káros hatásai Európa és Amerika esetében lennének a legnagyobbak, melyek már jelenleg is gyenge fellendüléssel és magas munkanélküliséggel küzdenek. Ezen országok ismét recesszióba süllyednének, de a világgazdaság is egy újabb sokkal szembesülne, államcsődökkel és kínai pénzügyi szektorban mutatkozó problémákkal tarkítva.
Kapcsolódó cikkek: Eljött a kőolajcsúcs, azaz a PEAKOIL Pénzügyi válság a 2. olajválság Az energiaválság civilizációnk vége és most éljük meg?
Forrás: portfolio.hu
