Napjainkban sokat hallunk a fenntarthatóságról, ám legtöbben mégsem tudjuk, hogy mit is jelent pontosan ez az egyre népszerűbbé váló fogalom.
Fenntarthatósági szempontból nagyon fontos, hogy a gyártók a készülő terméket újrahasznosított nyersanyagokból készítsék el. Az üveggyapot szigetelés például 80%-ban újrahasznosított üveghulladékból, 20%-ban pedig homokból készül, mely korlátlan mértékben áll rendelkezésre.
Továbbá nem mindegy, hogy a termék készítése során milyen energiaforrások kerül felhasználásra, ugyanis a fosszilis energiahordozók segítségével előállított termékek a jövőben már biztosan nem fognak versenyképesek lenni.
„A szigetelőanyag előállításához természetesen szükség van energiára, ennek mértéke azonban messze elmarad attól az energiamennyiségtől, melyet az épületeink szigetelése által biztosított energia-megtakarítása jelent. A szigetelőanyag gyártók számításai szerint ugyanis, megfelelő szigetelőanyaggal, egy épület életciklusa alatt 400-szor több energiát lehet megtakarítani, mint amennyire annak előállításához szükség volt. Talán nincs is a világon még egy ilyen termék, ami hasonló mutatóval büszkélkedhetne. A magastetők szigeteléséhez használt üveggyapot szigetelés gyártásához szükséges energiai befektetés már 6 hét, a külső falakra alkalmazott kőzetgyapot szigetelés gyártásának energiaigénye pedig 9 illetve 10 hét alatt „megtérül”. A szigetelés tehát már ilyen rövid időn belül megtakarít használójának annyi energiát, amennyit gyártásához használtak fel, így ezzel az eredménnyel valószínűleg világrekorder a pozitív „energiaszaldó” elérésének idejét tekintve.” –írja az alternativenergia.hu
Látható, hogy a hőszigetelések alkalmazásával nem csak a saját pénztárcánknak teszünk jót, hanem igen komoly áldozatot vállalunk a fenntarthatóság terén is. A hőszigetelések alkalmazása mellett szól az a mondás is, hogy a legolcsóbb energia minden bizonnyal a fel nem használt megtakarított energia.
Kapcsolódó cikkek Utólagos hőszigetelés: Valóban lélegeznek a falak?
