Megújuló Fűtés és Megújuló Energiák

Ma már egyre több ember gondol a jövőre, és energiatudatosan építkezik. A környezetbarát építéshez hozzátartozik a természetes anyagok használata, amelyek bőségesen rendelkezésünkre állnak: fa, szalma, len, gyapjú- csak néhány az említendő anyagok közül, melyek leginkább a hőszigetelés területén váltak be.

Az öko – hőszigetelések egyre inkább terjednek Nyugat- Európában. Ezek ugyanis két területen is csökkentik a károsanyag kibocsátást:

általában jó hőszigetelő értékkel rendelkeznek, így kevesebbet kell fűteni az épületben, illetve előállításuk a szintetikus hőszigetelésekkel szemben kevesebb energiát igényel.

Természetesen egyéb, élettani szempontok miatt is egyre népszerűbbé váltak: •    szabályozzák a belső tér páratartalmát, képesek gyors pára felvételre és leadásra •    jó akusztikai tulajdonságokkal rendelkeznek, védenek a külső zajhatásoktól •    nem okoznak allergiát •    beépítésük folyamán sem kell tartani káros élettani hatásoktól •    könnyen komposztálhatók •    előállításuk folyamán általában természetes kötőanyaggal dolgoznak, mint például gyanta vagy burgonyakeményítő.

Sok előnyük ellenére hazánkban sajnos nagyon ritkán találkozunk öko- hőszigetelésekkel, ám aki valóban fontosnak tartja az egészséges lakóteret, annak már itthon is van lehetősége ezek beszerzésére. A következő természetes anyagokból készült szigetelések a legelterjedtebbek: 1.LEN A len az egyik legrégebbi kultúrnövényünk. A szigetelő termékek alapanyaga a lenrost. A lenrostokat natúr ragasztóval/ keményítővel/formastabilan összekötik. Gyakran a textilipar maradványtermékeinek szálait is hozzáadják, illetve szintetikus rostokat. Ezek később nehezítik a komposztálását. A könnyű éghetőség megakadályozására boraxxal kezelik. Könnyen feldolgozható, mivel rendkívül bőrbarát. Ezen kívül jó pára- és nedvességszabályozó.

2. BIRKAGYAPJÚ A szigetelőanyagot tiszta birkagyapjúból állítják elő, amelyet megtisztítanak és gyapjút vagy filcet állítanak belőle elő. Az általában 10 cm vastag gyapjúszőnyegeket poliészter szálakkal erősítik. Az éghetőség javítására borax-al kezelik. Könnyen feldolgozható, flexibilis és korhadásmentes. Tömegének 33%-át képes nedvességként felvenni és ezt gyorsan le is adni, anélkül, hogy elveszítené szigetelő képességét. További nagy előnye, hogy a szálszerkezetének köszönhetően a káros anyagokat, pl. a formaldehidet képes lebontani.

3. FAROST A farostlemez- hőszigetelés olyan farostból áll, amely a fafeldolgozó ipar hulladékát hasznosítja. A fát feldarabolják és szálakra bontják. Kötőanyag a gyanta. A szárítási és áztatási folyamatok után tűz és kártevők elleni impregnáló szerekkel kezelik. A farostlapok könnyen vághatók egyszerű, favágásra alkalmas eszközökkel. A befújt szigetelési eljárást azonban csak szakképzett kivitelező cég végezheti el. A farost lemez jó hőmérséklet- kiegyenlítő és a helyiség páratartalmát is képes szabályozni. Komposztálható, így teljes egészében környezetbarát. Főként a skandináv országokban terjedt el, a fafeldolgozó ipar melléktermékeként.

4. PARAFA A parafát a paratölgy kérgéből nyerik, amelyet Spanyolországban, Portugáliában, Algériában és Marokkóban termesztenek. A parafát granulátummá őrlik, majd egy nyomótartályban forró gőzzel expandálják és a paratölgy gyantájával összeragasztják. Egyéb tűzvédelmi- vagy kötőanyag hozzáadása szükségtelen. A hőszigetelő lap könnyű, időtálló, korhadás- és károsodásmentes, és jó a nyári hővédő tulajdonsága. Kezeletlenül teljes egészében lebomlik, így nem károsítja környezetünket.

5. CELLULÓZ A cellulóz alapú hőszigetelések kétféle formában terjedtek el: befújt cellulóz pehelyként vagy táblákként. Mindkét esetben a kiindulási anyaga a régi papírok. Ezeket darabolják, pelyhesítik. A táblák esetén a pelyheket kötő- és egyéb adalékanyagokkal összekeverik, majd összepréselik, szárítják és darabolják. Tűzvédelmi tulajdonságainak javítására borax-al kezelik. A másik esetben a pelyheket vízköddel benedvesítve, porlasztva üregekbe fújják be, melyek jól kitöltik a rendelkezésre álló teret. A cellulóz hőszigetelés kártevő- és penészmentes, jó a nyári hővédelme, azonban nedvességtől óvni kell. Bárhol könnyen előállítható kis ráfordított energiával, hiszen papírhulladék mindenhol van.

6. SZALMA Az alapanyag rozs, búza, zab és árpa, amelyeket egymásra rétegeznek, összepréselnek és zsinórral, dróttal vagy fémszalaggal összekötnek. Falazásnál kétféleképpen hasznosítható: réteges falban hőszigetelő rétegként vagy favázas épületnél kitöltő falazatként. Építés alatt védeni kell a nedvességtől, különben rothadás vagy penészedés jöhet elő későbbi problémaként. Minden esetben burkolni kell. Padlásfödém szigetelésére is használható, ám itt a tűzvédelemről kell gondoskodni / pl. agyagtapasztással/. Csak a bálák préselése igényel energiát, ezért rendkívül környezetbarát.

7. KENDER A hőszigetelés előállításához a növény rostjait használják fel, amelyet nyalábokba gyűjtenek, megpörkölnek majd hozzáadott természetes adalékanyagokkal és ragasztókkal préselnek belőle hőszigetelő szőnyegeket, tekercseket. A tűzvédelmi tulajdonságainak javítására borax-al kezelik. Penészedéssel és kártevőkkel  szemben jól ellenáll, páraáteresztő, azonban nyomásnak kitett helyeken nem építhető be. Forrás: www.passzivhaz-magazin.hu A jövő hőszigetelő anyagai mindenképpen a természetes anyagok,  hiszen lassan elkell jutnunk a hulladék keletkezés megelőzésének szintjére. Mindemellett sokkal egészségesebb hőszigetelés készíthető a természetes anyagokból és az elterjedésükre kell számítani.

Kapcsolódó cikkek: Cellulóz befújásos szigetelés

A 125-175 dolláros magasságokban mozoghat a következő években az olaj árfolyama, vélik a McKinsey energiapiaci szakértői. A több évig ilyen magas szinten tartózkodó olajár persze káros hatással lesz a gazdasági növekedésre is, 2020-ig egy éves olasz GDP-nek megfelelő összeg eshet ki a globális bruttó össztermékből. Ezek a folyamatok persze még nagyobb lehetőségeket teremtenek az olajat helyettesítő technológiák felfutásának.

A feltörekvő piacok jelenleg is a nagyobb energia fogyasztás irányába mutató átmenet közepén tartanak, vagyis amennyiben a globális növekedés fennmarad, az olaj iránti kereslet jelentősebb mértékű emelkedést produkálhat, mint amivel a kínálati kapacitások képesek lesznek lépést tartani.

A McKinsey optimista szcenáriója szerint az olajfogyasztás csökkenését tekintve egy folyamatosnak mondható átalakulás lesz jellemző a közlekedés, a vegyipar, az energiatermelés és lakások fűtése terén. A gépjárművek hatékonyabb üzemanyag felhasználására vonatkozó előírások ebbe az irányba mutatnak, azonban megfelelő mértékű fogyasztás csökkenés eléréséhez még további lépésekre van szükség. Tartalék pedig még bőven van ezen a téren, az olajkitermelő, vagy egyéb ázsiai országoknak például szigorítani kellene a fogyasztást támogató szabályozáson.

Az európai célkitűzéseknek köszönhetően 2020-ra az autók fogyasztása 40-50 százalékkal is csökkenthetőnek tűnik, miközben Kínában, Japánban és Amerikában is ambíciózus hatékonyságnövelés várható. Utóbbiak persze más bázisról indulnak mint Európa, hiszen például az USA-ban 2020-ra lehetne az átlagos fogyasztást az 5,9 liter/100km-es - Európában már most tapasztalható - szintre csökkenteni.

Az autógyártók a termelékenység növelésével tudták elérni, hogy a költségesebb technológiákat is alkalmazni tudják, és a jövőben szigorodó hatékonysági szabályok közepette várhatóan ugyanilyen utat követnek majd. Az emelkedő olajár csak begyorsítaná azt a folyamatot, melyben a fejlett országok az olajat helyettesítő egyéb alternatíváknak adnának nagyobb támogatásokat (például az elektromos autóknak), illetve a fejlődők is egyre szigorúbb hatékonysági szabályokat dolgoznának ki.

Amennyiben az olajár tartósan a 125 dollár feletti szintekre emelkedik, az a globális gazdasági növekedést 0,6-0,9 százalékponttal csökkenti az első évben. Mindezek hatására 2020-ra a globális GDP 1100-1700 milliárd dollárral lenne kisebb (mint normál körülmények között), ami megfelel egy éves spanyol, vagy olasz GDP kiesésének.

A magas olajár növekedésre tett káros hatásai Európa és Amerika esetében lennének a legnagyobbak, melyek már jelenleg is gyenge fellendüléssel és magas munkanélküliséggel küzdenek. Ezen országok ismét recesszióba süllyednének, de a világgazdaság is egy újabb sokkal szembesülne, államcsődökkel és kínai pénzügyi szektorban mutatkozó problémákkal tarkítva.

Kapcsolódó cikkek:   Eljött a kőolajcsúcs, azaz a PEAKOIL    Pénzügyi válság a 2. olajválság    Az energiaválság civilizációnk vége és most éljük meg?   

Forrás: portfolio.hu

Mint ahogy az összes műszaki megoldást, úgy a hőszivattyút is folyamatosan fejlesztik. Így egyre hatékonyabb és magasabb teljesítményű berendezések kerülnek a piacra. Sokáig a levegő hőforrásos hőszivattyúk egy épület teljes kifűtésére önállóan nem voltak alkalmasak a külső levegő hőmérséklet ingadozása miatt. Hiszen mikor a leghidegebb volt, akkor volt a leggazdaságtalanabb a működése, és akkor adta le a legkisebb teljesítményt.

A legújabb fejlesztések folyamán ezt a problémát kiküszöbölték. A CO₂ hőszivattyú ugyanazon az elven működik, mint a már megismert alaptípus. A különbség az, hogy a R410A, R407C, vagy R22 hűtőközeg helyett CO₂ – t (szén-dioxidot) alkalmaznak. Továbbá kétfokozatú kompresszor segítségével magasabb nyomáskülönbséget tudnak elérni magasabb hatásfok és alacsonyabb zajszint mellett.

Ezeknek köszönhetően a levegős hőszivattyúnak alacsonyabb hőmérsékletnél, akár – 15°C - nál sem esik le drasztikusan a leadott hőteljesítménye. Magasabb COP és SPF érték érhető el vele.

Ezen tulajdonságoknak köszönhetően alkalmas akár 65°C – 70°C - os használati melegvíz előállítására is. Egy jól hőszigetelt, alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerrel rendelkező épületnek akár a teljes kifűtésére is alkalmas lehet a készülék. Más esetben azonban továbbra is ajánlott kiegészítő fűtés alkalmazása.

Kapcsolódó cikkek: Beltéri használati melegvíz hőszivattyú Hőszivattyúk karbantartása Hőszivattyúk telepítési feltételei COP, SPF érték ... hogy is van ez?

A lapos tetők esetében a kiváló vízszigetelés mellett alapkövetelmény a megfelelő hőszigetelés kialakítása is. Ez általában hasonlóan a vízszigeteléshez nagy figyelmet igénylő művelet, de szinte soha nem elhagyható.

Milyen anyagokat érdemes tetőszigeteléshez alkalmazni?

Az üveg-, vagy kőzetgyapotból, valamint kemény habból készült szigetelőanyagok különleges képességük miatt már bizonyítottak a hőszigetelésben. Ezeket könnyen szállítható és feldolgozható tekercsben vagy lemezben gyártják és bármilyen vastagságban rendelkezésre állnak. A lapostető hőszigetelése esetén, hőszigetelő rétegként nemcsak a könnyűbeton és habcement alkalmazható, hanem a polisztirolhab és kőzetgyapot is. Mióta egyre többen keresik az ökológiailag semleges építőanyagokat, úgy az ismert hőszigetelő anyagoknak is egyre több versenytársa akadt. A parafa- és farostlemezek mellett teljesen új, részben kipróbálatlan, rendszeresen pótolható természetes szigetelőanyagok gazdagítják a választékot, mint a len, cellulóz, használt papír vagy a birkagyapjú.

Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a nem járható és hasznosított lapostetők esetén mások a hőszigetelő anyagok terhelési viszonyai. Nagyobb tetőterhelés esetén, nagyobb terhelhetőségű hőszigetelő anyagok beépítése szükséges, az egyes rétegek felépítésében azonban nem jelentkezik számottevő különbség. forrás:www. hoszigeteles.net

Vannak esetek amikor a hőszigetelés alá szükséges elhelyezni a vízszigetelést, ekkor fordított rétegrendről beszélünk. Fordított rétegrendű lapostetők hőszigetelésére kizárólag extrudált polisztirolhab alkalmazható, egy rétegben fektetve. Kéthéjú tetőszerkezetnél – például padlásterek esetében – nyitott szálszerkezetű kőzet-, vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazása javasolt.

Kapcsolódó cikkek: Ne az utcát fűtsük, hőszigetelés ésszerűen

Az áramszolgáltatók díjazzák, ha fogyasztóik védik a környezetüket, ezért (és egy rendeletnek köszönhetően) olcsóbban kínálják számukra az áramot. A kérdés, hogy milyen feltételekkel? És hogy mi az értelme az alapárnál 10 %-al drágább tiszta áramnak? H, Geo és Zöld tarifa.

A H-, Geo és Zöld tarifát zöld szemléletű fogyasztóiknak kínálják a szolgáltatók, kettő kifejezetten alacsony áramárat jelent, egy magasat. Hogy miért? A hőszivattyú tulajdonosokat alacsony árral segítik a megújuló energia használatában, az elkötelezett zöldek pedig tiszta forrásból származó áramot vásárolhatnak, feltéve, hogy megfizetik ennek az árát. A hőszivattyúkat az éjszakai áram árán, tehát az alapárnál kb 33% -al olcsóbban táplálhatjuk. Az egyik tarifával egész évben, tehát hűthetünk is velük, a másik csak a fűtési szezonban érhető el, viszont egyéb megújulós berendezésekhez is igénybe vehető. A száz éves magyar vízierőműből származó tiszta áramért 10%-al kell többet fizetnie a fogyasztónak.

H-tarifa napkollektorhoz is

Az E-ON, a Démász, az Elmű és az Émász szolgáltatási területein érhető el. Főként a hőszivattyúk, illetve egyéb megújuló forrásokból hőt nyerő épületek hőellátását segítő berendezések és automatikák táplálására lehet igénybe venni. Kizárólag a fűtési idény alatt választható, és díja nem lehet magasabb, mint az adott szolgáltató vezérelt éjszakai áramáé. Az éjszakai áram árát rendelet szabályozza, legfeljebb a normál lakossági tarifa 70%-a lehet. Így a H-tarifa ára az E-ON szolgáltatási területén megegyezik az éjszakai áraméval, bruttó 30,42 ft/kWh, mintegy kétharmada a „sima” átlagárnak, ami bruttó 45,51 ft. A szabályozás kitér arra is, hogy a hőszivattyúnak legalább 3 jósági fokot (COP értéket) kell tudnia. A kedvezményes áramár jár a megújulóforrásokat használó készülékekhez (pl. napkollektorhoz) csatolt fogyasztókhoz (pl. keringetőszivattyúk, automatikák) is.

Geo tarifa egész évben

Napi 20 óra fűtési időt nyújt a hőszivattyú számára úgy, hogy egy megszakítás nem lehet hosszabb 2 óránál, és két megszakítás között minimálisan két óra felfűtési idő áll rendelkezésre. Ezzel a hőszivattyús rendszer megfelelő mennyiségű villamos energia betáplálást kap az üzemeléshez. A tarifát az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport lakossági ügyfelei, valamint a kisebb fogyasztású üzleti ügyfelei és a közintézmények igényelhetik meglévő, illetve új hőszivattyús rendszer villamosenergia ellátásához. Bruttó ára 31, 56 ft, ami majdnem megegyezik az éjszakai áraméval (30,37 ft), és mintegy kétharmada annak az árnak, amit például a világításért kell fizetnünk a szolgáltatónál (48,99 ft). A tarifa csak annak jár, aki olyan hőszivattyút használ, amely teljesíti az ELMŰ-ÉMÁSZ által rögzített műszaki megfelelőségi követelményeket. Természetesen aki más célra használja az olcsó áramot, szerződést szeg, és megüti a bokáját.

Mivel járunk jobban?

A Geo tarifa egész évben jár, ezért előnyösebb annak, aki hőszivattyúját hűtésre is használja. Aki a hőszivattyúval nem hűt, és a használati meleg víz készítéséhez napkollektorok is vannak házán, jobban ját a H-tarifával. Ami ugyan csak a fűtési szezonban áll rendelkezésre, de valamivel olcsóbb és más, megújuló energiát használó berendezésekhez is igényelhetjük. A választást érdemes egy kalkulációnak megelőznie, hogy biztosan jól járjunk.

Zöld tarifa

Egy Hernád folyón található száz éves vízerőművet használ az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport a Zöld Tarifával link: http://lakjonjol.hu/cikk/szel-viz/834-zold-aram-dragabban megvásárolható villamosenergia előállítására. A 100% megújuló forrásból származó áram ára 10 %-al drágább lesz, az átlagos magyar háztartásnak ez havi 1000 forint plusz kiadást jelent. A tarifát választó fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy áramhasználatukkal nem növelik a szén-dioxid kibocsátást, a környezeti terhelést csökkentik. A szolgáltató reményei szerint a tudatos fogyasztók hajlandóak lesznek a némileg magasabb tarifa megfizetésére, így terjedhet majd a zöld energia használata.

A megoldás azért érdekes, mert a hazai rendszerbe természetesen eddig is került megújuló forrásból (szélkerék, napelem stb.) származó áram, mely ugyanazon az áron jutott el a fogyasztókhoz, mint ami Paksról származott. A Zöld tarifa esetén annyit garantál a szolgáltató, hogy mindig termel annyi energiát a mini vízerőmű, amennyit a tarifára előfizetők elfogyasztanak. Az ELMŰ-ÉMÁSZ reményei szerint további víz- és szélerőművek is bekapcsolhatók lesznek „az ország első tiszta áramot használó fogyasztói közössége energiaigényeinek kielégítésébe”.

Összefoglalva tehát létezik olcsóbb H és a Geo tarifa, melyek elősegítik megújuló energiát felhasználó berendezések üzemeltetését és a drágább zöld tarifa, mely az áramtermelést megújuló felhasználását kívánja támogatni. Reményeink szerint az így fizetett többletköltség új beruházásokra fordítódik.

Kapcsolódó cikkek:  GEO és H tarifa   Zöld tarifa    COP, SPF érték... Hogy is van ez?   

Forrás: index.hu

Kanada Nagykövetsége adott otthont a Magyar Fejlesztési Intézet által bemutatott, kanadai fejlesztésű szolárfal rendszer szemináriumnak, melyen szerkesztőségünk is részt vett. A SolarWall rendszer célja a légkezelőbe jutó levegő napenergiával történő előmelegítése. Így lényegesen csökkenthető a fűtésre felhasznált energia.

Mit jelent a Solarfal kifejezés? A SolarWall egy utólagosan a homlokzatra vagy a tetőre szerelt, perforált fémlemezből készített falazat, melynek felülete a napsugárzás hatására felmelegszik és hőjét átadja a perforációkon beáramló levegőnek. A perforált lemezfal mögötti légcsatornában a levegő tovább hevül és előmelegített friss levegőként áramlik tovább a légkezelőbe.

Hány fokkal melegíti fel a levegőt? Napsütésben bármilyen alacsony külső hőmérséklet esetén működtethető és ilyenkor – tervezéstől és méretezéstől függően 5-25C-kal is emelkedhet a levegő hőfoka a külső hőmérséklethez képest.

Amennyiben nincs napsütés, így nincs energianyereség, akkor a szolárfal mögött nem áramlik a levegő. Az álló levegő hőszigetel, csökkenti az épület veszteségeit.

Mi történik nyáron? Nyári üzemmódban a légkezelő nem a szolárfal mögül érkező friss levegőt használja, hanem a környezeti levegőt, a szolárfal mögötti meleg levegő pedig a kéményhatás következtében felfelé áramlik és a fal felső részén távozik. Így egy hűtőáramot biztosít, miközben maga a szolárfal is árnyékolja az épületet. Forrás: ph-magazin.hu

Kapcsolódó cikkek: Szélenergia töltheti az iPhone-t

A hullámenergia hasznosításához rengeteg technológia látott napvilágot az elmúlt években. Ennek oka a számos mód, amivel a hullámokból energia nyerhető a vízmélységtől, valamint a parthoz képest való elhelyezkedéstől függően. Ebből fakadóan igen sok osztályzási módszerrel találkozunk a szakirodalomban.

A világon jelenleg működő hullámerőművek összteljesítménye mindössze 1 MW. Ezek az erőművek leginkább prototípusok és demonstrációs célt szolgálnak. A hullámerőművek fejlesztésénél számos nehézséggel kell megküzdeni, mint például az extrém időjárási viszonyok, a kiszámíthatatlan terhelésingadozások (olykor akár nagyságrendekkel is nagyobb a területi átlagnál), vagy a korrózió.

Ahogy már említettük számos osztályzási módszer született az elmúlt években. A teljesség igénye nélkül a következők szerint lehet csoportosítani a berendezéseket.

- működési elv szerint

- parthoz való elhelyezkedés szerint

- energia kinyerésének módja szerint

- energia kinyerésének iránya szerint

Ezek alapján az osztályzási módok alapján cikksorozatunk következő részeiben végigvesszük, hogy milyen fontosabb berendezések alkalmasak a hullámenergia hasznosítására.

Kapcsolódó cikkek: Hullámenergia I. Hullámenergia II. Hullámenergia IV.

A teljes hazai lakásállomány – családi házak, panel és nem panel társasházak – összesen 152 petajoule energia-megtakarítási potenciállal rendelkezik a fűtés és használati melegvíz előállítása terén – mutat rá az Energiaklub NegaJoule 2020 projektjének kutatása. Bődületes energiamennyiség, ha forintosítani szeretnénk: ennyi energia kinyeréséhez több mint 4,67 milliárd köbméter földgázt kellene elégetnünk, aminek jelenlegi költsége 695,8 milliárd forintot tenne ki. Ez annyit jelent, hogy minden Magyarra 70.000 Ft jut évente a pazarló felhasználás miatt!

Otthonainkban fűtésre és melegvíz-előállításra évente 360 petajoule primerenergiát használunk fel, ez az ország teljes fogyasztásának 34 százaléka. A megtakarítások zöme, 128 petajoule, a családi házak esetében lenne elérhető, míg a nem panel társasházak esetében 19, a panel társasházak esetében pedig 4 petajoule az elérhető energia-megtakarítás mértéke. Az arányok nem meglepőek, a magyar lakásállomány 66 százaléka családi házakban, 20 százaléka nem panel társasházakban van, és csupán 14 százaléka található panelépületekben.

A magyar lakóépületek legnagyobb része – 37 százaléka – 1960 és 1979 között épült. A maga 30 százalékával szorosan követi ezt a generációt az 1980 és 1995 között felhúzott épületek csoportja. 1960 előtt az épületek 24 százalékát építették, míg 1996 és 2005 között 7 százalékuk létesült. Mindösszesen csak az épületek 3 százaléka származik a 2005 utáni időszakból.

Hasonlóan vegyes képet mutat a lakásokban alkalmazott fűtési módok képe is. Az 1970-es és 80-as évek erőltetett „gázosításának” eredményeképpen a lakások 51 százaléka használja ezt az energiaforrást fűtésre és használati melegvíz előállítására. Messze lemaradva a második helyen a tűzifa áll a maga 22 százalékával, de e kettőnek az értékét tovább növeli a vegyes fa-földgáz tüzelést használók 11 százaléka. Távhővel a lakások 12 százalékát fűtik, míg az áram és az egyéb megoldások 2-2 százalékkal részesednek a „fűtési mixből”.

Tipikus – 70-80 négyzetméteres, gázzal fűtött, sátortetős

A fentiekből is látszik, hogy hazánkban jellemzően az 1960-as és 1970-es években épültek azok az energetikai szempontból roppant pazarló, 70-80 négyzetméteres, sátortetős lakások, amelyekből ma mintegy 800 ezer darab áll szerte az országban. Ezeknek az épületeknek az éves energiaigénye négyzetméterenként mintegy 310-350 kilowattóra körül mozog. Fűtési, és használati melegvíz igényük biztosítása évente körülbelül 300-350 ezer forintba kerül a használati szokásoktól függően. Ráadásul egy ilyen energetikailag korszerűtlen lakás CO2 kibocsátása is igen magas, évente eléri a 3,5 tonnát.

Fejlesztés, de miből?

Ez a fogós kérdés. Az elmúlt évek tendenciáit figyelve állami támogatásban nem sokat reménykedhetünk, habár a kormánynak kiemelt szándéka ilyen típusú fejlesztésekre fordítani a kvótakereskedelemből befolyó összegeket. Erre szükség is lesz, hiszen tipikusan a kevésbé tehetős rétegek azok, amelyek leginkább szenvednek az energiaáraktól, élnek relatív energiaszegénységben. Önerőből pedig egy ekkora beruházást megfinanszírozni kevesen képesek. Hitelek felvételére pedig manapság nagyon kevesen mernek vállalkozni.

Mert igény az lenne. Erre a legjobb bizonyíték, hogy az idén augusztusban meghirdetett, családi házakra kiírt pályázatok 1,6 milliárd forintos kerete három nap alatt kimerült. A kiíró Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása alapján a ZBR “Mi otthonunk felújítási és új otthon-építési alprogram” pályázatra 550 pályázat érkezett be. Ez átlagosan lakóegységenként hárommillió forint támogatási igényt jelent, ami ugyenennyi önerővel kiegészítve elegendő lehet egy magas szintű fejlesztés kivitelezésére.

Kapcsolódó cikkek:    Passzívházak I.: Mit is jelent, hogy passzívház?   Megújuló energiák tervezése új házba I.: Kezdetek 

Forrás:azaramara.blog.hu

Manapság sokat hallunk a környezetvédelemről, széndioxid-kibocsátásról, üvegházhatásról, klímaváltozásról és a globális felmelegedés okozta időjárás-változásról. Arról viszont annál kevesebb szó esik, hogy mit is tehetünk mindennapjainkban környezetünk állapotának megóvásáért. És mit tesznek mások? Hogyan járulnak hozzá a vállalatok és például az önkormányzatok a klímaváltozás elleni küzdelemhez?

A környezet- és klímavédelem egyik, minden gazdálkodó szervezet számára könnyen elérhető eszköze a zöld beszerzés. A zöld beszerzés annyit jelent, hogy vásárlásaink során hangsúlyosan vesszük figyelembe a környezeti szempontokat, mellyel célunk az emberi egészség és a környezet védelme. A környezetvédelem manapság már nem korlátozódik a természet megóvására, hanem gazdasági érdekként is jelentkezik. A zöld beszerzés módszerének számos előnye lehet főleg a vállalatok és önkormányzatok számára. Ezek között említhető, hogy a környezetbarát termékek iránti igény megfogalmazása elősegíti az innovációt, a környezetbarát termékek elterjedését, a környezettudatosság kialakulását és pozitív hatással van a vállalat vagy önkormányzat társadalmi megítélésére is.

Sőt, a zöld termékek a közhiedelemmel ellentétben nem minden esetben drágábbak a hagyományos termékeknél: a kezdeti beszerzési költségeket kompenzálják a kisebb működési költségek (főleg az energiát fogyasztó berendezések esetében). Minden kezdet nehéz, de van pár dolog, amit érdemes számításba venni akár gazdálkodó szervezetként, akár magánemberként vásárolunk.

Valóban szükség van az adott termékre? Van rajta ökocímke? Ha nincs, akkor figyeljünk arra, hogy lehetőség szerint

• a termék természetes anyagokból készüljön minél kevesebb vegyi anyag használatával,
• tartós és könnyen javítható legyen, mert így sokáig lehet használni (ez nem csak a világ érdeke, hanem a sajátunk is!),
• a termék használata során ne keletkezzen káros anyag,
• ne igényeljen külső energiaforrást, de a legrosszabb esetben is energiatakarékos legyen,
• újra feldolgozott alapanyagokból készüljön,
• újrahasználható legyen és
• ne kelljen távoli országokból ide szállítani ( mert ez rengeteg energia).

Ha ezekre az apróságokra odafigyelünk vásárlás közben, máris sokat tettünk környezetünk védelméért. Ha még a környezetünkben élőket és a körülöttünk működő vállalatokat és közintézményeket is sikerül rávennünk a környezettudatos vásárlásra, akkor jelentősen hozzájárulunk ahhoz, hogy a következő generációkra is egy élhetőbb bolygót hagyjunk.

Forrás: www.survive.hu

Kapcsolódó cikkek: Környezetbarát "nem" nyomtatás a WWF-el Megújulóenergia és a munkahelyteremtés

A biomassza tüzelés magas technológiai igényei miatt, akkor a leggazdaságosabbak, ha egy hőközpontot alakítunk ki, mely több épületet is ellát. Sokszor felmerül a kérdés, milyen mérettől gazdaságos? Erre a válasz, hogy nem a beépített teljesítmény a mérvadó, hanem a megtermelt hőmennyiség. Vizsgálni kell a beruházás teljes költségét, az üzemeltetés költségeit és ezt tudjuk összevetni a hagyományos fűtés költségeivel. Nagyon fontos tudni, hogy egy biomassza fűtőmű kialakításánál végig kell vizsgálni ezeket a paramétereket, nem pedig csak rávágni, hogy ez biztos jó, vagy biztos rossz! Általános esetben akkor tudunk gazdaságos biomassza fűtőművet kialakítani, ha a kazánok teljesítményét nem az összes távfűtéssel ellátandó épület összes fűtési hőszükséglete után adjuk meg, hanem figyelembe vesszük a fűtési rendszer egyidejűségét és alacsonyabb teljesítményt építünk be. Ezzel beruházási összeget takarítunk meg és a rendszer hatásfokát is növeljük. Ha megvan a beépített teljesítmény, célszerű a biomasszakazán teljesítményeket két részre osztani, mely jó közelítéssel 1:2 és így kiválasztani a két biomasszakazán teljesítményét. Ez azt jelenti, hogy a kisebb biomassza kazánunk maximális teljesítményen működve tudja a teljes használati-melegvíz termelést biztosítani, a nagyobbik kazánunk pedig a jellemző fűtési napokon megtermeli a szükséges használati-melegvizet és a fűtést is biztosítja. Ekkor a kazánok magas hatásfokon jó kihasználtsággal üzemelnek. A leghidegebb téli napokon pedig a két kazán együtt fedezi a teljes hőigényt. A biomasszakazánok nem reagálnak másodpercek alatt a fellépő igényekre, tehát ha hirtelen nagyobb teljesítményre lenne szükségünk, akkor azt fűtési puffertároló beépítésével érhetjük el. Gondoljunk a reggeli órákra, amikor mindenhol 6-7 óra között bekapcsol a fűtés, a lakók melegvizet igényelnek és hirtelen megnő a rendszer hőigénye. Ekkor tud egy puffertároló kiválóan egyensúlyt jelenteni a rendszerben. Ilyenkor éjszaka a kazánok felfűtik a rendszert és reggel csak a puffertárolóból adjuk ki a hőt, ami persze több ezer, akár több tízezer literes. A képen látható, hogyan épülnek fel a 50-300 kW-os kazánok, melyekkel egy kisebb település megújuló energiára alapozott fűtési rendszerét meg lehet valósítani.

 

Ezek a biomassza fűtőművek a jelenlegi technológia legmagasabb színvonalát képezik, magasabb az automatizáltságuk, mint a gázos rendszereknek és rendkívül takarékosan működnek. A fűtési költségek így is elmaradnak 10-35%-al a gázfűtéses rendszerektől. A tüzelőanyag árán akár 70-75%-ot is tudunk spórolni, de a biomassza fűtőművek kialakításánál ügyelnünk kell, ha belevágunk egy beruházásba számoljunk a következő költségekkel: karbantartási, hiteltörlesztés (amennyiben hitelből épül), személyi, segédenergia és az amortizációval. Azonban ha így is meg lehet takarítani a gázos rendszerrel szemben, már a mai árfolyamszinten, akkor kötelességünk belevágni a rendszer tervezésébe és kialakításába, hiszen a települések, lakóparkok vagy bármely fűtendő épületcsoport esetenként több tízmilliós költsége a térség gazdaságát erősíti a jövőben. Ha biomasszával, azaz faaprítékkal fűtünk, nem lesz gondunk az alapanyagellátásban és nem kell aggódnunk, hogy meddig szaladnak el az árak a kimerülőben lévő készletek miatt. És hogy milyen alapanyaggal (faapríték, pellet) érdemes üzemeltetni a kisebb biomassza fűtőműveket, arról egy későbbi cikkünkben olvashat!

Kapcsolódó cikkek: Biomassza fűtőművek általában Biomassza fűtőmű: távhő-ellátás    Pellet és faapríték tárolás    Faapríték felhasználása