Megújuló Fűtés és Megújuló Energiák

A piacon találkozhatunk kizárólag használati melegvíz (következőkben csak HMV) termelésre szolgáló hőszivattyúval is. Erre a feladatra a leggazdaságosabb levegő-víz hőszivattyút használni, ugyanis ennek a legkisebb a beruházási költsége. Előfordulnak a piacon víz-víz HMV hőszivattyúk is, melyek az alacsony hőmérsékletű, többnyire felületfűtési rendszerek visszatérő fűtővizét használják hőforrásként.

Ahogy előző írásainkból is kiderül, a levegős hőszivattyúk legnagyobb hátránya az egész évben változó levegő hőmérséklet miatti alacsonyabb éves hatékonyság. Ezt kiküszöbölve a HMV hőszivattyúk a belső tér levegőjét használják, melynek éves ingadozása elenyésző a külső levegőéhez képest. Két módon hasznosíthatja a beltéri levegőt a hőszivattyú:

- egy helyiség levegőjének forgatásával

- központi szellőztető berendezés mellett a távozó levegőből nyerhet ki hőenergiát

Az első esetben ideális a pince, éléskamra, gépészeti helyiség vagy mosókonyha, ahol a hűtőből, a ruhaszárítóból, vagy a mosógépből keletkezett hőmennyiséget tudja használni a berendezés. Előnye, hogy működése során hűti és párátlanítja is az adott helyiséget. A gyártók legtöbbször 15°C-os hőforrás-hőmérsékletre és 45°C-os HMV hőmérsékletre adják meg a pillanatnyi hatékonyságot (COP). Ezen hőmérsékletek mellett többnyire 3 - 4 COP értéken képesek üzemelni a készülékek.

Abban az esetben, ha központi szellőztető berendezést használnak, a távozó levegő még magasabb, mint az előző esetben, így magasabb hatékonyságot tudnak elérni. Manapság a szigetelések fejlődése miatt egyre nagyobbá válik a szellőzési veszteségek aránya. Ezzel a megoldással csökkenthető ez a veszteség.

Előfordul hasonló kialakítású, nem csupán HMV előállítására, hanem fűtésre használt hőszivattyú is, de önmagában ez a változat nem alkalmas az épület komplett kifűtésére, ugyanis felfűteni azt nem képes, hiszen épp a ház kidobott hőjét hasznosítja. Kiegészítő megoldásnak viszont igen hasznosnak bizonyul. A passzív házak fűtési rendszerének egyik fontos eleme.

Mint látható, a hulladékhő hasznosítása otthonunkban is lehetséges. Ráadásul új- és régi építésű épületek belterében is elhelyezhető. A készülékek kompakt kivitelűek, azaz HMV tárolót is tartalmaznak. Sőt, rendelhetőek szolár csatlakozással is, így napkollektor segítségével minimalizálhatjuk a HMV előállítás költségeit.

Kapcsolódó cikkek: COP, SPF érték... Hogy is van ez? GEO és "H" Tarifa Hőszivattyúk karbantartása

A Google is megújulókba fektet!

Az energiaellátás 21. századunk legnagyobb kérdése és megoldandó problémája. A világ legnagyobb cégei, megújuló energiákat hasznosító projektekbe fektetnek, hogy hosszú távon biztosítsák túlélésüket. Mintegy 39 millió Dollár értékű befektetést valósít meg a Google 2 szélerőműpark megvalósításával. A közismert internetóriás távlati célja a megújuló energiaforrásokba való befektetés és ezzel a hosszútávú stabilitás megteremtése. A vezetők nyilatkozatai szerint, a jövő két vezető iparága a számítástechnika és a zöld energia lesz, így mindkettőben szeretnének vezető szerepet betölteni. 38,8 Millió Dollár értékben vásárolt tulajdont a Nextera Energy Ressources-ben a Google, Észak Dakotában, a közismerten szeles vidéken. A vállalkozás szélerőmű parkokat üzemeltet, hogy ezzel zöld energiát termelve, hosszútávon fenntarthatóvá tegyék energiaellátásunkat. A szélerőmű képes éves szinten 55.000 háztartás villamosenergia ellátására. A Google ezzel megkezdte törekvését, hogy hosszútávon 100%-ban zöld céggé válhasson, ugyanis a cég tulajdonában lévő szerverközpontok hűtése hatalmas energiákat és pénzt emészt fel, ezért szeretnének a hosszútávon fenntartható, olcsó energia irányába mozdulni. A következő lépésben a második napelemes erőművét tervezi a Google megvalósítani, ezzel is tovább csökkentve a fosszilis alapú energiaigényét. Kövessük a célkitűzésüket: energiatakarékos, megújuló energiát hasznosító projekteket támogassunk, hogy hosszú távú, fenntartható fejlődést biztosíthassunk a következő generációk számára.

Kapcsolódó cikkek: Miért fáznak a nők jobban?  Stop a szélerőműveknek  Pályázatok

Miért fáznak a nők jobban?

Megválaszoljuk az állandó kérdést: miért is kell állandóan a fűtési szezonban úgy fűteni, hogy a férfiak az izzadás határán vannak egy szál pólóban, míg a nők még mindig fagyoskodnak?

Amint a külső hőmérséklet az elviselhető 15-20ºC alá csökken, az emberiség nagyobbik része elkezd fázni és igényli a megszokott 20ºC-ot. Ekkor két lehetőség van, jobban felöltözni, vagy befűteni a helységet, ahol vagyunk. De miért is van az, hogy amíg a férfiaknak még melegük van, addig a nők már fáznak. Sokan gondolnák, hogy a férfiak csak „macsóságból” állítják, hogy még nem fáznak, azonban ez nem igaz. Az okok a következőek lehetnek, melyek főleg az egyedfejlődésünkre és a különböző funkciókra vezethetőek vissza.

1. izomzat

A férfiak testfelépítése a vadászatra és a küzdelemhez szükséges erőre épül. Ezért a pubertás kortól kezdve tesztoszteront termelnek, mely az izmok felépítését segíti elő. Az izomzat érhálózattal bőven átszőtt, és képes hő termelésére (pl.: didergéskor is). Mivel a nők arányaikban kevesebb izomzattal rendelkeznek és magasabb a zsírszázalékuk, ezért a férfiak az izomzatukkal tulajdonképpen fűtik magukat. Gondolhatnánk akkor, hogy tévhit a zsírpárna szigetelő képessége. Maga a szigetelő képesség nem tévhit, hiszen a felhalmozott zsír valóban szigetel, azonban az izomzattal szemben hő termelésére nem képes.

2. bőr

A felület, amin keresztül elveszítjük testünk melegét, a bőrünk. A férfiak bőre érdesebb, vaskosabb a nőké puhább, vékonyabb. A különbség 15% körül mozog, tehát a nők hőháztartása csak a vékony bőrfelületük miatt ennyivel több hőt veszít a hidegben.

3. öltözködés

Befolyásolhatja még a férfiak és a nők közötti különbséget, hogy a nők hajlamosak lengébb öltözetben megjelenni hidegebb időjárási körülmények között, hiszen „ezt követeli meg a társadalom” mondják. A kutatók azonban már többször utaltak arra, hogy az öltözködésnek jóval csekélyebb hatása van a férfiakra, mint azt a nők gondolják, azonban az öltözködésből származó magabiztosság és a jó közérzet kihat a nők viselkedésére, mely már jobban befolyásolja a férfiak figyelmfelkeltését.

Bármelyik is igaz Önre, a legfontosabb, ha fázik, akkor lehetőleg olyan fűtési rendszere legyen, mely nem károsítja a környezetet.

Kapcsolódó cikkek: Takarékos kazán   Legolcsóbb a megújuló

Felmerül a kérdés, miért ne termeljük meg mi a hőszivattyú áramigényét, valamely megújuló energiát használó eszközzel, például napelemmel, vagy házi szélgenerátorral? Lássuk, milyen lehetőségek merülhetnek fel:

Sziget üzemmódú rendszer

Ekkor a megtermelt villamos energiát akkumulátorokban tárolnánk, és egy inverteren keresztül látná el közvetlenül a hőszivattyút.

A napelem használata erre a célra sajnos igen bonyolult és gazdaságtalan megoldás. Nagy mennyiségű napelemre volna szükség, ráadásul az egyenletesebb teljesítmény leadásához nagy akkumulátor kapacitás is szükséges. Pont télen termel kevesebb áramot a napelem, amikor a hőszivattyú energiaigénye a legnagyobb. Így megvalósítása szinte lehetetlen.

A házilag is telepíthető szélgenerátorok szintén alkalmatlanok egy hőszivattyú a villamos energia igényének megtermeléséhez. Ugyanis több készülékre volna szükség a felmerülő villamos teljesítmény fedezéséhez. Ezenkívül az akkumulátorok kapacitásának határai itt is problémát jelenthetnek.

Hálózati visszatáplálás

Megoldás lehet a helyi energiatermelés hálózati visszatáplálása. Az áramszolgáltatóval kötött szerződés alapján fizet, illetve kap pénzt a fogyasztó az előállított, illetve használt áram után. Ez Nyugat-Európában már bevett módszer, rendszerint magasabb árat is fizetnek megújulóból származó villamos energiáért, mint a szolgáltatási tarifák, ezzel is ösztönözve a lakosságot és a vállalatokat. Hazánkban sajnos épp ellenkező a helyzet, sajnos alacsonyabb az átvételi tarifa, mint a szolgáltatói.

Ezzel a módszerrel az akkumulátor kapacitás problémáját ki tudjuk küszöbölni, a szükséges teljesítmény előállításához azonban továbbra is túl sok napelemre vagy szélgenerátorra volna szükség. Így a beruházási költségek olyan magasak, hogy a rendszer megtérülése kétséges volna.

De ne csüggedjünk, a fejlődés nem áll meg. A hőszivattyúknak ugyanazon fűtési teljesítmény leadásához egyre kevesebb villamos energiára van szükségük. A napelemek és szélgenerátorok pedig egyre jobb hatásfokkal, egyre nagyobb teljesítmény leadására képesek.

Kapcsolódó cikkek: Hőszivattyúk és más technológiák kombinálása I.: üzemmódok Hőszivattyúk és más technológiák kombinálása II.: meglévő fűtési rendszer Hőszivattyúk és más technológiák kombinálása III.: napkollektor

Polisztirol hőszigetelő lapok: felragasztása

A következő sorozatunkban a külső homlokzati hőszigetelő rendszereket és hőszigetelő anyagokat szeretnénk bemutatni. Ebben a részben a táblák felragasztásáról lesz szó. Minden hőszigetelő táblához ajánl a gyártó egy bizonyos típusú ragasztóanyagot, ennek éredemes utánajárni és kiválasztani a kellő minőséget. A por alakú ragasztókat megadott vízmennyiséggel vagy vakológéppel úgy kell összekeverni, hogy feldolgozásra kész sűrűséget kapjunk. Természetesen a ragasztóanyagnak csomómentesnek kell lennie. A legegyszerűbb, ha az utasításon látható arányban keverjük a ragasztót, azonban ettől nyugodtan eltérhetünk, ha azt jobbnak látjuk. Minden alapra megvan az adott típusú ragasztó, legyen az fa, farost, gipsz, gipszrost. Az időjárástól és típustól függően, a ragasztók feldolgozási ideje 2-4 óra lehet. A már besűrűsödött ragasztót semmi esetre sem lehet vízzel újra hígítani! A ragasztót a szokványos polisztirol lapoknál körkörösen egy kb 5-7 cm széles sávban a lap szélére és a lap közepére, három tenyérnyi nagyságú pontban fel kell vinni. A ragasztó mennyiségét a magasságát az alapfelület adottságának megfelelően úgy kell meghatározni, hogy a felülettel kb. 40%-ban érintkezzen.

Az ásványgyapot hőszigetelő lapok esetén szintén a fent említett módszer használandó, azonban a ragasztót előzetesen enyhe nyomással felhordva a rostszálak közé kell préselni. A lábazaton rögzíteni kell a lábazati sínt, és ott kell elkezdeni a táblák felragasztását. A lábazati síneknél az első sor felragasztásánál arra kell figyelni, hogy a lapok a sín mellső élére simuljanak. Semmi esetre se préselődjenek a lapok. A hőszigetelő lapokat megtámasztva enyhén az alapfelületnek nyomva a másik laphoz mozgatva illesztjük fugamentesen a helyére. Fontos a ragasztó tökéletes tapadása. A szigetelő lapok felragasztása mindig kötésben történjen, tökéletes illesztéssel. Hálós felrakás és keresztfugák képzése nem megengedett! Az átmenő repedések vagy épületszerkezeti fugák környékén nem szabad az alapfelület fugái felett összeilleszteni a hőszigetelő lapokat, itt 10 cm-es átlapolást kell tartani. Az épület nyílásainak sarkainál (ajtók, ablakok) a hőszigetelő táblákat nem szabad illeszteni, hanem ki kel vágni a saroktól induló későbbi repedések elkerülése végett. A kiugró részeket a szintváltás mentén illesztés nélkül kell hőszigetelni. Egy precíz sarok külső sarok elkészítéséhez először a szigetelő lapot kell úgy felragasztani, hogy a kellően túlfutatott laphoz a másik lapot megfelelően hozzá lehessen illeszteni. A kiálló részeket utólag egyszerűen le kell vágni, csiszolni. Az áthidalásoknál történő szigetelőlapok felragasztásánál kapocs vagy valamilyen segédeszközzel érdemes egymáshoz illeszteni a hőszigetelő táblákat, hogy le ne csússzanak. Fontos még a kábelvezetés, és egy elemek megjelölése a hőszigetelésen, elkerülendő a dübelezés során a kábelek, csövek megfúrását. Attól függően, hogy Ön vállalkozását, vagy saját ingatlanát szeretnél hőszigetelni, eltérő pályázati pénzt tud igényelni, ha bármilyen további szakmai segítségre lenne szüksége, keressen minket az info@megujulofutes.hu e-mail címen.

Kapcsolódó cikkek: High-tech hőszigetelés  Klímabarát panelek

Biomassza távfűtőmű

A faapríték felhasználásának legkorszerűbb, magas műszaki színvonallal rendelkező megoldása a biomassza alapú távhőellátás. A rendszer lényege, hogy a település közvetlen környezetében keletkező fásszárú hulladékokat aprított formában beszállítják a fűtőműbe. Ezek az alapanyagok jelenleg nem kerülnek felhasználásra, hiszen nem érik el a tűzifa minőséget, vagy a faipar számára felhasználhatatlanok. A tárolóba érkezett faapríték csigás behordással, vagy hidraulikus betolószerkezettel jut a faaprítékkazán tűzterébe, ahol a rostélyok lépcsőin teljesen leég. A biomasszakazánok által megtermelt hőt egy puffertároló tárolja, hogy a fellépő igényeket kiegyenlítse. A településen kiépítésre kerül egy távhővezeték, amire bárki csatlakozhat. A csatlakozás feltétele egy apró "doboz", azaz hőátadó állomás, mely a fűtési rendszerünket köti össze a távhőhálózattal. A hőátadó állomáson be tudjuk állítani, hogy milyen hőmérsékletet szeretnénk, a különböző napszakokban. A hálózatban a hálózati szivattyúk keringtetik a melegvizet, így jut el minden hőátvevőhöz. Nem szabad összetéveszteni a biomasszatávfűtőműveket az erőművekkel, mert jelentős eltérés van, hogy csak az igényeknek megfeleő mennyiségű hőt termelünk környezet barát módon, vagy villamosenergiát is előállítunk. Természetesen az erőműveknek is van létjogosultsága és környezetbarát módon üzemeltethetőek, erről egy másik cikkünkben olvashat.

A rendszer üzemeltetéséhez 1-2 ember kell, részmunkaidőben, ugyanis teljesen automatikusan működik az alapanyag behordásától kezdve a keletkező hamu kihordásáig. A rendszert egy számítógép vezérli, mely pontosan meghatározza a felhasználandó faapríték mennyiségét, vezérli annak beadagolását, a kazánok működését és a hőellátást. Minden átvevő a felhasznált energiamennyiség után fizet, melyet a program határoz meg. Egy ilyen rendszerrel komplett településeket lehet olcsó energiával ellátni, ahol rá tudunk csatlakoztatni komplett településközpontot, családi házakat. Ezzel sokat megtakaríthat az Önkormányzat és a településen élők is.

Nem elhanyagolhatóak a környezetvédelmi és gazdasági előnyök: - munkahelyteremtés - levegőszennyezés csökkenése - 10-40%-os költségmegtakarítás - értékteremtés a településen - önálló energiaellátás, teljes függetlenség - kiszámítható fűtésköltség

Magyarországon az első település a Vas Megyei Pornóapáti, amely az egész településen kiépítette a távfűtést. A településen mindösszesen 360 ember él és még ilyen kis méretben is 20-25%-ot takarítanak meg a háztartások. Ez egy olyan településen, ahol a központban sok épületet lehet kis területen ellátni, akár 40 % is lehet. Természetesen ezekbe a megtakarításokba bele van kalkulálva, hogy a beruházást biztosítani kell, hitelt kell visszafizetni, emberek dolgoznak a fűtőműbe, villamosenergiát használ a fűtőmű. Ennek ellenére egy ilyen rendszerrel megtakaríthatunk és kényelmi szempontból ugyanazt élvezhetjük mint gáznál, csak még a környezetünket is megóvtuk és a saját településünk boldogulását segítjük.

Kapcsolódó cikkek: Pellet és faapríték tárolás Pellet kazán Pályázat - KEOP 4.2.0/B

Pellet és faapríték tárolás

A pellet és faapríték kazánok teljes automatizálásához, nagyobb tárolókapacitások kialakítása szükséges. Lehet rövidebb automatizáltságot elérni kisebb tárolókkal, de a cél a teljes fűtési szezonban üzemelő berendezés. Korábbi cikkünkben bemutattuk a pelletkályhát, mely kiválóan alkalmas helységek sugárzó fűtésére, és a már kissé automatizált pelletkályhákat, melyek a központi fűtésre köthetőek. A pelletkazánokról szóló cikkünk pedig bemutatta, hogyan működnek a legmodernebb pellettüzeléses rendszerek és mire kell ügyelnünk kialakításuknál, műszaki felépítésüknél. Gyakori ezeknél a rendszereknél, az integrált pellettároló alkalmazása, mely több hétre képes biztosítani a rendszer önálló működését, de nem a teljes fűtési szezonra.

Most szeretnénk bemutatni, milyen hosszú távú tárolási rendszerek állnak rendelkezésünkre, pellet vagy faapríték tárolásánál. Három rendszert különíthetünk el:

1. Silótárolók

Ezek a tárolók több méretben elérhetőek, a fűtési igényeknek megfelelően. Lényeges a kiválasztásánál pellet vagy faapríték mennyiség pontos ismerete. Általános irányelv, hogy az éves felhasznált mennyiséget egy ilyen tárolóba maximum 4-6 betöltéssel meg lehessen oldani. Ez a téli hónapokban sűrűbb, tavaszi, illetve őszi hónapokban természetesen ritkább. Ez alapján 1-8 m³-es hegesztett vagy fából kialakított tárolók találhatóak, melyek tölcsérszerű alakot formálnak. A pár m³-es tároló természetesen családi házakra vonatkozik, a nagyobb tárolók pedig, hotelok, kórházak, iskolák ellátásánál alkalmazható, amennyiben nincs alkalmas tároló helyiség. A tölcsér végében található egy szállítócsiga, mely adagolja a pelletkazánt vagy faaprítékkazánt. A rendszerbe mind pellet, mind apríték felhasználható.

2. Zsákos tárolók

Pelletes fűtési rendszereknél szokták alkalmazni. Úgy kell elképzelnünk, mint egy nagy erős falú „krumplis zsák”. Pár m³ pellet fér bele egy ilyen zsákba, és innen automatikusan adagolja a kazánt a rendszer, amíg ki nem ürül a zsák. A zsákot tartályos pelletszállító tudja feltölteni (pelletbefúvással) az erre kialakított csatlakozáson keresztül. A rendszer zárt, teljesen pormentes. Ideális abban az esetben, ha kevés helyünk van a tárolásra. Ez a tárolási mód, kizárólag pelletre alkalmazható.

3.  Tároló helyiségek

A legprofesszionálisabb megoldás, ha tudjuk mennyi az éves igényünk pelletből, vagy faaprítékból és egy kellő méretű különálló tárolót alakítunk ki, mely az egész fűtési szezonra ellátja a biomasszakazánunkat. A rendszer alján rugós behordómű található. Ez azt jelenti, hogy kör alakban két kar forog és egy vályú felé keveri a faaprítékot, vagy pelletet. A vályúban található a szállítócsiga, mely a pellet- vagy faaprítékkazán köztes tárolóterébe hordja az alapanyagot. A tároló helyiségek kialakítása általában csak abban az esetben megoldható, ha rendelkezésünkre áll egy fűtőhelyiség, viszonylag nagy területtel (2-6 m²) nagy épületeknél még ennél is nagyobb területtel, vagy új épület (iroda, családi ház, óvoda, iskola, hotel stb) kialakítása előtt állunk és előre gondosan megtervezzük, kiszámítjuk ennek a tárolónak a méretét. Régi épületeknél akkor tudunk alkalmas tárolót kialakítani, ha korábban esetleg szenes fűtési rendszer volt és megvannak a régi szenes tárolókapacitások. A régi széntárolót ebben az esetben faapríték- vagy pellettárolóvá alakíthatjuk. Magyarországon rendkívül sok régi épület rendelkezik használaton kívüli széntárolóval, zömében iskolák, kastélyok, nagyobb intézmények, melyek még a gázfűtéses rendszerek rövid tündöklése előtt épültek. Egy-két kialakítás a pellet és apríték tárolásra:

Tárolási specialitás

Egy-két tárolási specialitásra érdemes odafigyelnünk: - a pellet tárolása kisebb helyigényű, mint a faapríték, de drágább - a faaprítékot csak kellően szárazon (25-max 30%) lehet tárolni, mert berohadhat - a faapríték képes 90º-ban feltornyosodni, így csak alkalmas adagolóberendezéssel lehet hiba nélkül üzemelni - a faapríték nagyobb méretű, így nagyobb méretű berendezés kell a kazánba adagoláshoz, mint pelletnél

Így ha azon törjük a fejünket, biomasszával (pellet, faapríték, tűzifa, brikett) szeretnénk megtakarítani, előre kell számolnunk a következő sorrenddel az alapanyagáraknál:

- faapríték - tűzifa - brikett - pellet - gáz - pb gáz - villanyfűtés

És a beruházás költsége pedig ilyen sorrendben következik:

- gáz (gázbekötés nélkül) - vegyestüzelésű kazán (brikett, tűzifa) - pelletkályha (pellet) - pelletkazán (pellet), gáz (gázbekötéssel) - pb gáz - aprítékkazán (faapríték)

A faapríték tüzelésű berendezéseket ezért zömében úgy javasoljuk alkalmazni, ha nem nagy a fűtendő alapterület, hogy több családiház ellátására hozunk létre mikrohálózatokat és egy kis kazánhelyiség lát el, 3-4-10 családi házat. A 21. század fűtési megoldása a helyben keletkező faapríték, biomassza fűtőműben való felhasználása. Ez azt jelenti, hogy egy központi biomassza távfűtőműben található a faaprítékkazán és ez látja el a település közintézményeit és lakóházait. Előnye, hogy a faapríték ára harmada a gázénak, így jóval kedvezőbb, azonban ugyanolyan komfortos fűtést tudunk megvalósítani, mint gázzal.

Minden épületben kialakítható és megoldható egy bizonyos biomassza tüzelésű fűtési rendszer, kérje ki véleményünket, Önnek mi lenne a leggazdaságosabb!

Kapcsolódó cikkek: Pelletkályha Pellet és központi fűtés Pelletkazán

A napkollektoros rendszer főbb elemeit bemutató sorozatunk második részéhez érkeztünk, amelyben bemutatjuk Önnek a rendszer hatékonyságában óriási szerepet játszó szoláris vezérlő egység működését.

A vezérlő egységet nevezhetnénk a napkollektoros rendszer irányító központjának is, mivel innen érkeznek az optimális és biztonságos működéséhez nélkülözhetetlen utasítások. Mint látjuk a napkollektoros napenergia hasznosítás rendszerben valósul meg, ezért szükség van az egyes berendezések működését szabályzó vezérlésre is. Ennek megfelelően a vezérlő egység segítségével megvalósul a rendszer elemeinek optimális együttműködése. Most lássuk, hogy a gyakorlatban miként is képes ellátni a vezérlő egységünk az egyes berendezések összehangolt működtetését.

A következőkben egy egyszerű használati melegvíz előállításra szolgáló napkollektoros rendszer példáján mutatjuk be a vezérlés működését, nem kívánunk belemenni az elektrotechnikai részletekbe, csupán néhány a rendszer működésének megértéséhez elengedhetetlen összefüggést fogunk áttekinteni.

A példaként vett rendszerünk álljon egy kollektormezőből, egy puffertárolóból, a szükséges hidraulikai blokkból és egy tágulási tartályból.

Itt tegyünk egy rövid kitérőt, mivel szeretnénk bemutatni a hidraulikai blokk elemeit, amelyek az alábbiak:

- szolár szivattyú - biztonsági szelep - tágulási tartály csatlakozó - nyomásmérő - hőmérők - elzáró szelep - légtelenítő - töltő-ürítő - térfogatáram mérő

Látható, hogy a hidraulikai blokk integráltan tartalmazza mindazt, amit a napkollektoros rendszerek biztonságos működéséhez és ellenőrzéséhez alkalmazni kell. Nagy előnye, hogy rendkívül helytakarékos és megbízható megoldás, kedvezőbb mintha az egyes berendezéseket külön-külön terveznénk be.

Visszatérve a címben szereplő vezérléshez, vegyük sorra annak legfontosabb feladatait.

A rendszerünk hatékony üzemelése úgy lehetséges, ha a napkollektorban lévő szolár folyadék (propilén- glikol vizes elegye) és a puffertárolónkban lévő használati meleg víz hőmérsékletének mérésére elhelyezett érzékelők bejövő adatait a vezérlésünk feldolgozza és az általunk megadott hőmérséklet különbségnél a szolár köri szivattyút elindítja. Ennek megfelelően, amikor a puffertárolónkban elhelyezkedő víz hőmérséklete alacsony, kint pedig kisüt a nap a vezérlés ezt érzékeli és elindítja a szivattyút, amint pedig a puffer tárolóban lévő víz elérte a kívánatos hőmérséklete a vezérlés „szól” a szivattyúnak, hogy alacsonyabb fordulatszámon üzemeljen illetve kapcsoljon ki, ezzel növelve a berendezésünk élettartamát és kiküszöbölve a felesleges villamos áram fogyasztást.

További fontos vezérlési feladat a kiegészítő melegvíz előállító berendezés működtetése a hosszú borult időszakok idején, amikor a kollektorunk ugyan termel, de nem képes előállítani a szükséges melegvíz mennyiséget. Ekkor a vezérlő egységünk utasítja a kiegészítő melegvíz előállító berendezést (gázkazán, elektromos fűtés), hogy lépjen működésben, ezzel biztosítottá válik a folyamatos melegvíz ellátás kényelme.

A vezérlő egységek szerepe rendkívül megnő abban az esetben, ha fűtésrásegítésre is alkalmas rendszert szeretnénk, mivel itt több berendezés együttes működésének irányítását kell megoldani.

A modern készülékek - számos más opció mellett - tartalmazzák a napkollektoros rendszerünkkel megtermelt szolár energiahozamot regisztráló funkciót, ezzel számszerűen követhetjük a rendszerünk működését, természetesen az adatkiolvasás is megoldható a vezérlő egységből, ezzel számítógépen is megjeleníthetővé válik az időről-időre megtermelt energia mennyisége.

Összefoglalva kijelenthetjük, hogy a napkollektoros rendszer manapság már elképzelhetetlen az egyes elemek működését összehangoló vezérlés nélkül. Működésével energiát takaríthatunk meg, elkerülhetjük a berendezéseink túlterhelését és egy esetleges kedvezőtlen üzemállapot kialakulását.

Kapcsolódó cikkek: A napkollektoros rendszer elemei I.: Puffertároló

A következő összeállításban a napkollektoros rendszer elemei közül a talán legegyszerűbbnek tűnő eszközről szeretnénk néhány gondolatot megosztani. Mondhatnánk, hogy ugyan mi szükség van erre, hiszen ránézésre csak egy nagy bojler, azonban tudnunk kell, hogy a puffertároló, akárcsak a napkollektor igen fontos eleme a használati melegvíz előállító rendszerünknek. Ez könnyen belátható, ha arra gondolunk, hogy a déli napsütés hőjét felhasználva késő éjjel is szeretnénk az ingyen energiával felfűtött meleg vizünkben fürödni. Ez abban az esetben valósulhat meg, ha a napkollektorunk által felmelegített víz hőjét, további energia befektetés nélkül hosszú időre képesek vagyunk eltárolni. Ekkor eszünkbe jut, hogy valójában egy nagyon hatékony termoszra lenne szükségünk, de a megfelelő méretben. Pontosan erre célra találták ki a rendkívüli hőtároló képességgel rendelkező puffertárolókat.

Mindemellett még egy nélkülözhetetlen funkciót be kell töltenie a tartályunknak, mégpedig a napkollektorban keringő (primer kör) fagyálló folyadék hőjét hatékonyan át kell adnia a melegítésre szánt vizünknek. Erre számos jobbnál jobb megoldást kitaláltak már a gyártók, ezek közül a legáltalánosabb a tárolóban elhelyezett hőcserélő alkalmazása. A különböző típusú hőcserélők alkalmazásával lehetővé vált, hogy kollektor körben (primer kör) keringő fagyálló propilén-glikol vizes oldat elkülönüljön a melegítésre szánt víztől ezzel teljesen kizárva az egészségügyi kockázatot.

A puffertárolók a bennük elhelyezkedő hőcserélők számától és elhelyezkedésétől függően lényegesen különbözhetnek egymástól. Amennyiben napkollektorunkkal kizárólag használati melegvizet kívánunk előállítani, akkor az egy vagy két hőcserélővel rendelkező, fogyasztásunknak megfelelő kapacitású tárolók közül érdemes választanunk. A hőcserélők elhelyezkedésére ilyenkor az jellemző, hogy az alsó hőcserélő a szolár köré, míg a felsőre más külső (kandalló, biomassza kazán), kiegészítő hőforrás kapcsolható.

Ha fűtési rendszerünk hatékonyabbá tétele a célunk, akkor a „tartály a tartályban” típusú kombi hőtárolóra lesz szükségünk. Ebben az esetben a nagyobb tartály a központi fűtésben keringő melegvíz tárolására szolgál, a benne elhelyezkedő kisebb tartályban pedig a használati melegvíz kerül előállításra. Ez gyakori megoldásnak tekinthető, mivel ekkor egy tartállyal megoldható a biomassza kazánunk hatékonyabb működtetése és a napkollektorral történő használati melegvíz előállítása is.

A puffer tartályok esetében leggyakrabban a szénacél változatokat kínálják a gyártók, rendszerint zománcozott belső felülettel, mivel ebben az esetben a korrózió elkerülhető. A korrózióvédelem és a vízkövesedés további kiküszöbölésére a magnézium anód betét alkalmazása tartható a leghatékonyabb megoldásnak.

A hőtárolók kiegészítőjeként alkalmazható elektromos fűtőpatron is, ezt leggyakrabban a használati melegvíz előállításánál szerelik a tároló felső részébe, az esetleges hosszabb borús időszakok átvészelése érdekében.

A tárolók szigetelését az esetek döntő részében 50-100 mm vastag műbőrrel vagy PVC-vel borított poliuretán habköpennyel valósítják meg a tervezők.

A puffertároló kiválasztásánál mindenesetben figyelni kell arra, hogy a céljainknak megfelelő tartály kerüljön megvásárlásra mivel gondolnunk kell a további fejlesztések kivitelezhetőségére is. Mindenképpen érdemes hőcserélővel ellátott kombi tartály megvásárlását megfontolni, mivel amellett, hogy a használati melegvizet a belső zománcozott tárolóban melegen tarthatjuk, még a fűtési rendszerünk működését is gazdaságosabbá tehetjük. Kapcsolódó cikkek:

Napkollektor házilag Vákuumcsöves vagy síkkollektor A napkollektorok várható élettartama

Vízteres pelletkályha

Pellettüzeléses cikksorozatunkban már olvashattak a szobák sugárzó fűtésére kiválóan alkalmas pelletkályháról. Mint már szó volt róla korábbi cikkünkben, rendkívül sok féle pelletes fűtési rendszer fejlődött ki az elmúlt évek folyamán. Felmerülhet a kérdés Önökben, nem lehet-e egy ilyen pelletkályhával a központi fűtést üzemeltetni. Természetesen lehet, amennyiben a vízteres pelletkályha mellett döntünk. A vízteres pelletkályhák a piacon nagyjából 3-25 kW között kaphatóak és kiválóan csatlakoztathatóak a központi fűtésbe. A vízteres pelletkályhákat nem szabad összekeverni a vízteres pelletkandalókkal. A vízteres pelletkandallókról egy következő cikkünkban olvashat majd. A pelletkályha automatizáltsága magas fokú és nem igényel annyi munkát mint a faelgázosító kazán vagy a vegyestüzelésű kazán. A rendszer lényege, hogy az integrált pellettárolóba betöltjük az alapanyagot és innen teljesen automatikusan működik a pellettüzelés. A következő képenjól látható, hogyan is épül fel beülről egy ilyen rendszer:

Beállítjuk (ha van) a szobatermosztátokon a kívánt hőmérsékletet és a vízteres pelletkályha mikroporcessor által vezérelve, annyi pelletet adagol a tűztérbe, amennyi az adott hőmérséklet eléréséhez kell. Ha kell, kikapcsol a pelletkályha és automatikusan újraindul, amennyiben visszaesett a hőmérséklet. Egy pelletes kályha üzemeltetéséhez tehát nincs szüksége hatalmas tárolótérre, nincs szükség átalakításokra. Egy modern vízteres pelletkályhába minden szükséges épületgépészeti berendezés megtalálható (szivattyúk, szelepek), így nem kell komolyabb átalakítás a fűtési rendszerében.  Amit a komfortos fűtésért kell áldoznunk, az a pellet magasabb ára. Amig 2010-ben 1m3 földgáz 130-140 Forint, addig 2 kg pellet 100 Forint. A megtakarítás így is 15-30% között mozog. Ezen túl a magyar mezőgzadaságot és termelőket támogatjuk, ha tőlük vásárolunk pelletet, nem pedig az orosz gázmezők milliárdosait. A döntés nálunk van! A következő cikkünkben a teljesen automatizált pelletes fűtési rendszerekről olvashat információkat! A biomassza kalkulátorunkban, csak a teljesen automatizált pelletkazánokra tud személyre szabott kalkulációt készíteni.

Kapcsolódó cikkek: Pelletkályha  Takarékos kazán Faelgázosító kazán Pellet, avagy a folyékony fa